III.

Pamela Elsey szőke hajú, alacsony, molett lány. Elegáns lila selyemblúzt, magasított derekú térdig érő fekete szoknyát, és fekete tűsarkú cipőt viselt. Első ránézésre egy naiv fiatal lány benyomását keltette. Sírástól vörös szemekkel, zsebkendőjét az orra elé tartva lépett be az irodába. Lucas felállt a helyéről, elé sietett és leültette az íróasztalhoz, majd maga is visszaült, szembe Pamelával.
- Miss Elsey, először is hadd fejezzük ki őszinte részvétünket a vesztesége miatt. - mondta a felügyelő.
- Nagyon köszönöm. - válaszolta a lány elcsukló hangon. - Barry olyan aranyos fiú volt. Micsoda szerencsétlen baleset.
- Egyelőre még nem tudjuk biztosan, mi okozta Barry halálát. - szólt közbe Elena., de Lucas észrevétlenül megszorította a csuklóját. A lány nem leplezte meglepettségét a gesztus miatt, de nem szólt egy szót sem.
- Ezt úgy érti, hogy nem baleset volt? - kapta fel a fejét Pamela, és egy pillanatra még a szipogásról is megfeledkezett.
- Még folyik a bonctani vizsgálat, kisasszony. - mondta Lucas. - Szeretnék néhány kérdést feltenni a barátjával kapcsolatban.
- Kérdezzen csak felügyelő úr.
- Barry mindig pontosan szedte a gyógyszerét?
- Igen. Elég feledékeny ember tudott lenni, főleg, ha ideges volt valami miatt. De éppen ezért volt egy kis füzete. Amikor bevette a gyógyszerét, rögtön feljegyezte percre pontosan. És csipogója is volt, ami figyelmeztette.
- Ez érdekes. Hol tartotta a jegyzetfüzetet és a csipogóját?
- A füzetet mindig a táskájában hordta. A csipogóját pedig a zsebében tartotta.
- Értem. Volt mostanában komoly problémája Barrynek?Anyagi természetűek, például.
- Anyagi gondjai?Nem igazán. Csak olyan átlagosak. Szeretett volna többet félretenni.
- Volt valami konkrét dolog, amire gyűjtött?
- Nem. - válaszolta tétován a lány. - Legalábbis én nem tudok róla. Barry szeretett meglepni engem mindenfélével. Tavaly például egy párizsi hétvégével lepett meg. Nem tudtam róla semmit, amíg meg nem mutatta a repülőjegyeket. Erre is titokban tette félre a pénzt.
- Világos. Elnézést, de ezt is meg kell kérdeznem. Az önök kapcsolatával minden rendben volt?
- Megértem, hogy meg kell kérdeznie. Igen, rendben. Eltekintve néhány veszekedéstől, de csak apróságok miatt kaptunk hajba. Minden pár életében előfordul az ilyesmi. - válaszolta Pamela, majd újra sírásban tört ki. - Barry nagyon rendes és figyelmes fiú volt. Egyszerű lélek.
Lucas egy pillanatig elnézte a síró lányt, majd nagyot sóhajtott.
- Azt hiszem egyelőre elég a kérdésekből. Van aki hazavigye önt, kisasszony?
- Megkérem Kevint. - bólogatott a lány, majd elhagyta a szobát.
Lucas az íróasztal előtt állva beletúrt a hajába, megigazította a zakóját, majd Elenára nézett.
- Na?
- Mi na?
- Mi a véleményed? Még mindig nem hiszed, hogy baleset is lehetett? - kérdezte a felügyelő.
- Kérdéssel válaszolok. Még mindig nem hiszed, hogy gyilkosság is lehetett? A srác füzetet vezetett a gyógyszer bevételéről, és csipogója is volt. Ráadásul hosszú ideje szedte az orvosságot. Szerintem nem vette be kétszer.
- Látnunk kell a csipogót és a füzetet. Szólok a kórbonctani intézetbe, hogy először én akarom látni a személyes tárgyait. Gyere, a táskáját is nézzük meg. - mondta Lucas, majd az ajtó felé indult, de Elena utánaszólt.
- Miért szorítottad meg a karomat az előbb?
- Mert túl kemény voltál.
- De hát nem tudjuk egyértelműen, hogy baleset volt-e.
- De szegény lány most veszítette el a barátját. Amíg nincs bizonyíték, addig nem kell még egy problémával traktálni.
- Ja, értem... - húzta el a lány a száját, mintha nem értene egyet.
- Mi ez a „ja értem?”
- Semmi, semmi...
- Elena, ismerlek már annyira, hogy tudjam, nálad a „semmi” nem létezik, ha egy emberről van szó. Ha valamit tudsz, mondjad.
- Nem érdekes, nézzük meg Barry holmijait. És a cseresznye is ott van még. - vont vállat a lány, majd kinyitotta az irodaajtót és kilépett rajta.
- A cseresznye...Ez a nő a sírba visz engem.




- Jól vagy Pamela? - kérdezte Kevin, mikor autójával megállt a lány lakása előtt és leállította a motort.
- Nem, nem vagyok jól. Borzalmasan érzem magam. Beszélgethetnénk egy kicsit?
- Hát persze, ha ezt szeretnéd. - bólintott a fiú.

Felmentek Pamela lakásába, a lány pedig rögtön feltett főni egy kávét, majd helyet foglalt a nappaliban Kevin mellett.

Minden rendben lesz, ne aggódj. - vigasztalta a fiú.
- Tudom. De a rendőrség még nem biztos benne, hogy baleset volt-e vagy másról van szó.
- Úgy érted gyilkosságra gyanakszanak? Úristen.
- Az a barna hajú nő a zsűriből. A felügyelővel együtt nyomoz, vagy mi.
- Igen, Miss Elena Lane, tudom. - bólogatott Kevin.
- Ő mondta, hogy még nem biztosak semmiben.
- Véleményem szerint ő elég jól ismeri az embereket. Minden évben itt van ezen a versenyen és zsűrizik. Az első alkalommal, amikor találkoztunk, azt mondta, remek ötlet, hogy oregánót teszek a pulykafasírtba, de ne vigyem túlzásba, mert elnyomja a többi ízt.
- És ebben mi olyan nagy dolog? - kérdezte Pamela csodálkozva.
- Az, hogy előtte még sosem kóstolta a fasírtomat...

Igen, értem. Azért küldjék át a laborba. - mondta Lucas, majd dühösen nyomta meg a piros gombot a mobilján. - Barry Flynn csipogója az eséskor elrepedt. Viszont van benne valami mikrochip, ami talán eltárolt némi adatot, ami a segítségünkre lehet.
- Nézzük meg a jegyzetfüzetét is. - válaszolta Elena, miközben Barry táskája felé mutatott. A Lucas széthúzta a hátizsák cipzárját és keresni kezdte a füzetet. Rövidesen meg is találta. Fellapozta a mai dátumot.
- A gyógyszert Mr. Flynn reggel 8 óra 30 perckor vette be. Utána nincs írva semmi.
- Hol van a gyógyszeres doboz?
- Itt van. - vett elő a táskából Lucas egy átlátszó műanyag tégelyt.
- Szabad megnéznem? - kérdezte Elena, majd felvett egy gumikesztyűt, és szemügyre vette a dobozt, amit a felügyelő nyújtott át neki. - A címke szerint pontosan 16 napja váltották ki. 30 szemes, szóval ha minden nap egyet vett be, akkor még 14 szemnek kell lennie benne. - Elena megszámolta a tablettákat, majd bólintott. - Kettő hiányzik.
- Szóval a fiú mégiscsak többet vett be.
- Vagy többet adtak be neki. Még ha feledékeny is, kétlem, hogy háromszor vegye be egy nap azt a gyógyszert, amit csak egyszer kell. Egyébként meg már a második után összeesett volna.
- Így nem lett volna alkalma bevenni a harmadikat.
- Pontosan.
- A francba. Be kell szólnom a kapitányságra, hogy gyilkosság történt.
- Sajnálom, Steven.
- Megint ráhibáztál. - nézett a felügyelő Elenára, majd tárcsázta a kapitányság számát. Miután befejezte a telefonálást, újra a lány felé fordult. Akkor folytatódhat a kihallgatás, de most már kicsit más szemszögből nézve. Kinek lehetett indítéka megölni Barry Flynnt. A többi versenyzőnek lehetett. Ha jól tudom pénzdíj jár annak, aki megnyeri a versenyt.
- Pontosabban az első három helyezettnek. 10, 25 és 50 ezer font.
- Szép összegek. Kevesebbért is öltek már. - bólogatott Lucas. Akkor jöhetnek a versenyzők. Bejárásuk van az öltözőbe, hozzáfértek Lucas táskájához és lehetett alkalmuk beadni neki a plusz tablettákat.

- Én Pamela Elseynek is utánanéznék. - mondta Elena, mintha csak úgy mellékesen jegyezné meg.
- Nem fogom kihagyni a sorból.