III.

Ebéd után Lucas elkérte Barnesék címét Elenától, hogy beszélhessen azzal a bizonyos Elliottal. A család kocsmája és lakóháza egymás mellett helyezkedett el. A felügyelő először a családi házba kopogott be, de ott csak a szobalány nyitott ajtót és közölte, hogy senki nincs otthon.

• Mrs. Barnes jelenleg Londonban tartózkodik, a fiatal Mr. Elliott pedig egy barátját látogatja meg Brightonban. Mr. Barnest viszont a kocsmában megtalálja, felügyelő úr. - mondta a szobalány, majd biccentett és bezárta az ajtót.

Lucasnak így nem volt más választása, mint hogy a szomszédos családi üzlet felé vegye az irányt. Benyitott a helységbe. Faasztalok és hosszú padok sorba rendezve, akár egy sörkertben. Néhány vendég iszogatott és kártyázott az egyik asztalnál. Szerda délután lévén nem volt nagy forgalom. A bárpult mögött barna kockás gyapjúinget viselő, magas, pocakos férfi állt, feje tetején már szinte teljesen kopasz. Lucas odalépett hozzá és felmutatta a jelvényét.

• Steven Lucas vagyok a Scotland Yardtól. Ön Mr. Barnes?
• Igen. - válaszolt durva modorban a férfi, miközben egy konyharuhával a pult tetejét törölgette. Aztán felpillantott és végigmérte a felügyelőt. - Maga az a nyomozó, aki Lucy miatt van itt?
• Igen, uram. Én nyomozok az ügyben és reméltem, hogy beszélhetek a fiával néhány szót. - mondta Lucas és érezte, hogy ebből az emberből nehezen fog bármit is kiszedni.
• Elliottnak semmi köze ahhoz, hogyan halt meg az a kis takarítólány. - válaszolta Barnes emelt hangon.
• Én ezt nem is állítottam uram, de a fia ismerte Lucyt és arra gondoltam, esetleg a lány mondott neki valamit, ami nyomra vezethet. - Lucas igyekezett nyugodt maradni, ugyanakkor határozottan kezelni a helyzetet. Nem először volt dolga olyan emberrel, mint Barnes.
• Ami nyomra vezethet? Mondok én magának valamit. Ott van az a Morena. Az apja nem is angol. Még csak nem is európai. Egy csóró. Az anyja Londonban mosogat valami szállodában. Most akarják idetelepíteni az apját is. Egy újabb senkiházit. Erre Lucy Campbellnek ez kellett az én fiam helyett. És mi van, ha a lány mégis meggondolta magát? Ha megjött az esze és szakítani akart Morenával, az meg dühében megölte? Vagy tudja mit? Ott van az a másik külföldi. Elena Lane. Aki mindenkinél okosabbnak hiszi magát. Az ő házában lakott Lucy. És ott is találtak meg, nem? Lehet, hogy ő tette. Ki tudja, mire képes az a nő. Ki tudja, mit forgat a ravasz török fejében. A külföldiekben nem lehet megbízni. - fújtatott Barnes, majd elővette a zsebkendőjét és megtörölte vele a homlokát.

Lucas türelmesen hallgatta végig a monológot, aztán még mindig nyugodt hangon válaszolt.

• Mr. Barnes. Minden eshetőséget ki fogok vizsgálni, Őntől azonban csak két kérdésre várok választ és utána nem is tartanám fel tovább. Járt önöknél tegnap este fél tizenegy után Lucy Campbell, vagy találkozhatott vele ekkortájt a fia?
• Nem. A fiam tegnap délután az ötórai vonattal Brightonba utazott, szóval nem találkozhattak Lucyval, és Lucy nem volt nálunk.
• Értem. És mikor tudnék beszélni a fiával, vagy hol tudom elérni őt?
• A fiam két-három nap múlva jön haza. Mivel felnőtt ember, nem közölte velem, hogy melyik barátjához megy, nem adott meg címet vagy telefonszámot. Több ismerőse is van a tengerparton. Ebben nem tudok segíteni.
• Köszönöm, Mr. Barnes. - Lucas elköszönt és kilépett az utcára.

Ránézett az órájára, ami délután hármat mutatott. Próbálta rendszerezni a gondolatait, de az ügy bonyolultabb volt, mint hitte. A helyszínelők semmit sem találtak Elena házában, kivéve az ujjlenyomatát, ami nem meglepő. Az Elliott Barnessal való beszélgetéstől remélt valamit, de ez meghiúsult a fiú távolléte miatt. Ráadásul ha az apja igazat mond, akkor Elliott nem mérgezhette meg Lucyt, hiszen nem volt Sevenhillsben a kérdéses időpontban. Lucasnak egyenlőre egy árva tárgyi bizonyítéka sem volt Elena Lane vagy Johnny Morena ellen, pedig ők ketten azok, akiknek volt alkalma megtenni. Morena lakásához még nem kérhetett házkutatási parancsot, mert nem volt elég nyomós indoka rá. Fél tizenegykor ugyan meglátogatta Lucy, de csak lehetséges, hogy ekkor adták be neki a mérget. Ez pedig nem elég indok, a házkutatásra. Ha valaki taxint gyártott, annak valahol nyoma kell, hogy legyen. Lucas nagyot sóhajtott, majd úgy döntött, felkutatja Mrs. Higgins házát és beszél vele is. Elvégre Morena tőle bérli a lakását. Hátha tud valamit mondani, ami használható.

Miután Lucas elhagyta Mrs. Higgins házát, úgy érezte ismét nem tudott előrelépni az ügyben. Mrs. Higgins annyit tudott mondani, amit már Elenától is tudott. Morena szorgalmas fiú és szerették egymást Lucyval. Mrs. Higgins még a londoni Armitage Hotelből ismeri Morena anyját, aki ott dolgozik szobaasszonyként, nem pedig mosogatóként, ahogy azt Barnes mondta. Mivel Mrs. Morena megbízható és nagyon szimpatikus asszony, a fia pedig vidéken keresett munkát, Mrs. Higgins felajánlotta neki a használaton kívüli lakását albérletbe. Sajnos Mrs. Higgins egy hónapja elvesztette a férjét szívrohamban, így mostanában csak ez a tragédia kötötte le. Nem tud segíteni az ügyben, és nem hiszi, hogy bárki is szándékosan el akarta venni Lucy Campbell életét.

Valaki mégis megtette. Erre gondolt Lucas, miközben visszasétált a panzióba. Már este fél hat volt és a felügyelő kezdett éhes lenni. Gondolta, meghívatja magát Elenával egy vacsorára. Az ebédre tálalt marhanyelv és paradicsomsaláta is isteni volt. Ez a nő aztán tud főzni. Lucas titkon remélte, hogy Elenának nem támadt kedve tiszafabogyóból taxint készíteni. Ekkor megcsörrent a telefonja.

• Steve Lucas.
• Jim vagyok. Megvan amit kértél, de azért egy láda jóféle cseh sör jár. - szólt Malek a telefonba.
• Ok, majd meglátjuk. Mit tudtál meg? - kérdezte Lucas izgatottan.
• Na figyelj. Tíz éve Rodosz szigetén történt az az autóbaleset. Richard és Leyla Lane autója frontálisan ütközött egy msáik autóval. Mindketten azonnal meghaltak, de a vétkes sofőr túlélte. És most kapaszkodj meg, mert el fogsz ájulni.
• Jaj, bökd már ki! - sürgette Lucas Jimmyt.
• A sofőr neve John Campbell. Lucy Campbell édesapja.
• Tessék?
• Ahogy mondom. És ami még érdekesebb. John Campbell később tisztázatlan körülmények között vesztette életét. Egy magas szikláról a tengerbe zuhant. Az esetet balesetnek könyvelték el, mert semmi nem utalt idegenkezűségre.
• Ezt nem hiszem el! - fogta a homlokát Lucas.
• Na, mi lesz a sörömmel?
• Megkapod Jimmy. - rakta le a felügyelő a telefont.

Ez már indíték. Elena Lane szüleinek halálát Lucy Campbell apja okozta. Elena pedig elhatározta, hogy bosszút áll. Először végzett Campbellel, aztán a lányával. Lehetséges. Hiszen maga Elena említette a bosszút, mint egy gyilkosság indítékát. Elképzelhető, hogy magára gondolt. De csak nyugalom. Még várni kell. Ennek a nőnek nem lehet, csak úgy nekiszegezni a kérdést. Nem fog zavarba jönni tőle. Egy kicsit még puhatolózni kell. Finoman kell megközelíteni a dolgot. Türelem, Lucas, türelem!

A felügyelő odaért a panzióhoz. Elena is éppen akkor nyitotta az ajtót.

• Á, Steven. Most érkeztem vissza én is. Csak átszaladtam Mrs. Foremanhez, mert megígért nekem néhány friss zöld fűszert a kertjéből. - Elena elfordította a kulcsot a zárban és beléptek a házba. A lány lerakta a kabtját és azonnal a konyha felé vette az irányt, Lucas pedig felakasztotta a zakóját az előszobában lévő fogasra, majd követte őt. Elena elpakolta a fűszernövényeket, majd kezet mosott és tányérokat vett elő, hogy megterítsen a vacsorához.
• Gondolom, már éhes!Nachost készítettem, remélem szereti. Tudja, ilyenkor még nincs szállóvendégem, és Lucy meg én csak a konyhában terítettünk meg magunknak. Remélem nem zavarja, ha magával tartok. - Elena sürgött-forgott és előkerült a Nachos egy nagy lapos tányéron isteni olvadt sajttal a tetején, majd kisebb tálkákban salsaszósz, avokádókrém és tejföl.

Lucas nézte a lányt és furcsa kettős érzése támadt. Ki Elena Lane? Egy ravasz nő, aki képes hidegvérrel, bosszúból embereket ölni, vagy egy kedves fiatal nő, aki valóban csak segíteni akart Lucynak. Vajon tudja egyáltalán, hogy ki volt Lucy apja? És ha igen, az nem lehet, hogy Elena Lane sajnálta Lucyt az apja miatt? Valahogy ki kellett puhatolnia a dolgot.

Asztalhoz ültek és vacsorázni kezdtek.

• Nos, Steven felügyelő, hogy áll a nyomozás?
• Ami azt illeti, tudomásomra jutott néhány érdekes részlet.
• Érdekes részlet?
• Igen, Elena. Például Önről.
• Rólam? Elmondhatja nekem? Nem tiltja a szabályzat? Mert kíváncsi lennék rá! - válaszolta a lány két falat között.
• Tulajdonképpen elmondhatom. Megtudtam, hogyan vesztették életüket a szülei. - mondta Lucas, majd kíváncsian várta Elena reakcióját. A lány beleivott az ásványvizébe, majd a felügyelőre emelte a tekintetét.