VI.

Elena visszament a panzióba. Mi mást tehetett volna? Steven úgy elrohant, hogy egyszerűen nem volt ideje elmondani neki amit akart. Na mindegy. Megvárja otthon. Kénytelen türelmesen várakozni. Majd este elmeséli neki, hogy mit tudott meg. Addig is muszáj várni. Csak semmi elhamarkodott lépés. Az ügy nagyon kényes, és ha csak egy kis homokszem kerül a gépezetbe, máris vége lehet mindennek.

Amikor odaért a panzió elé, Elena Baker őrmestert pillantotta meg a bejárat előtt.

• George. Mióta vár rám? - kérdezte a lány, miközben sietve nyitotta ki az ajtót.
• Nem régen. Úgy tíz perce. - válaszolta mosolyogva Baker.
• Fáradjon beljebb. - tárta ki Elena az ajtót, majd mindketten beléptek és letették a kabátjukat az előszobában. Ezután az őrmester bement a szalonba, Elena pedig teát készített a konyhában.

Rövid idő múlva egy nagy ezüstözött tálcán hozta a meleg italt némi csokoládés keksz kíséretében. Mindketten töltöttek maguknak egy-egy csészével, majd helyet foglaltak egymással szemben. Baker nagyot kortyolt a teából, majd megszólalt.

• Rájött már valamire a fiú?
• Eddig nem sokra. - válaszolta Elena.
• És ön, kisasszony? Hogy áll az ügyhöz?
• Néhány részlet még nem tisztázott. Valami még hiányzik. De azt hiszem ma erre is rájöttem.
• Közölte már vele?
• Még nem volt alkalmam George.
• És mi van Nemezissel?
• Még nem jött el az ő ideje. De hamarosan.
• Értem. - kortyolt bele Baker újra a teába, majd Elena is követte a példáját.
• Semmit sem szabad elkapkodni. - mondta a lány kis szünet után.
• Igen, persze. Ahogy mindig is szoktuk. Tehát Lucas még róla sem tud?
• Természetesen nem. Még nincs készen az igazságra. - mondta Elena, majd letette a tálcára a kiürült csészét.
• Ő az?Akire gondoltunk már az elején?
• Igen, George.
• Mennyi idő kell még?
• Minden Elliott-tól függ. Mert ő nincs meg.
• Nincs meg? - kérdezett vissza Baker meglepetten.
• Nincs meg. Én már tudom, hogy hol van. Igen, már biztosan tudom. Már csak az az egy apróság hiányzik, és minden világos lesz.
• Szükség lesz Wardra is?
• Sajnos igen. Biztos vagyok benne, hogy Dr. Wardra is szükség lesz.
• Értem. - bólintott Baker, majd ő is a tálcára helyezte a csészét.
• Itt marad ebédre? - kérdezte Elena.
• Ha meghív. - mosolygott az őrmester. - Most úgysincs egyéb dolgom.
• Szívesen látom. - válaszolta Elena, majd felállt, megfogta a tálcát és azonnal kisietett, hogy nekilásson az ebédfőzésnek. Baker őrmester pedig elhelyezkedett a kanapén és néhány színes magazint vett az ölébe, majd olvasgatni kezdett.

Lucas a mobiltelefonja segítségével elküldte Maleknek Elliott Barnes fotóját, amit az öreg Barnes adott át neki, bár nem tudta mire vélni a dolgot és elég kelletlenül nyújtotta át a fényképet a felügyelőnek. Lucas egyenlőre nem vonta kérdőre, mert nem tudta biztosan, hogy az öreg hazudott és tudja, hogy a fia nincs Brightonban, vagy a fiú hazudott az apjának és mindenki másnak. Ahogy Lucas távolodott a kocsmától, hirtelen lépéseket hallott maga mögött. Hátranézett és látta, hogy egy férfi követi. Valaki, aki az előbb ott ült a kocsmában. A férfi intett neki a kezével, hogy haladjon tovább és tartsa a köztük lévő távolságot. Lucas úgy döntött, hogy eleget tesz a kérésnek, mert kíváncsi volt rá, mit akarhat ez a férfi. Amikor tisztes távolságba kerültek a kocsmától a férfi siettette a lépéseit és utolérte a felügyelőt.

• Uram. Mr. Lucas, ugye?
• Igen, én vagyok az.
• Uram, valami fontosat kell mondanom önnek. - mondta a férfi kissé zilálva.
• Hallgatom. Mit akar mondani? - kérdezte a felügyelő. A férfi ekkor körülnézett, mintha azt figyelné, nem e leskelődik valaki utánuk, majd az egyik út menti fa mögé húzta Lucast.
• A múltkor, amikor ott volt a kocsmában és kérdezgette az öreg Barnest. Ő hazudott magának. Vagyis nem tudom, hogy ő hazudott e.
• Ezt fogalmazza meg kissé érthetőbben kérem.
• Vagy Barnes hazudott, vagy Elliott. De nem utazhatott el a délutáni vonattal Brightonba, mert én láttam őt.
• Elliott Barnest? - kérdezett vissza a felügyelő leplezetlen kíváncsisággal.
• Igen, uram. Elliottot. Láttam őt este a házuk előtt Lucyval veszekedni.
• Valóban? Biztos ebben?
• Igen, teljesen. Arra járok haza munkából Aznap későn végeztem. Láttam őket, mert az utcai lámpa alatt álltak. De ők nem vettek észre engem, mert ahol én mentem, ott nincs lámpa.
• Értem. Meg tudná nekem mondani, hogy hány órakor volt ez? Minél pontosabban, ha lehet.
• Nagyon pontosan tudom, mert épp előtte néztem meg a telefonomon az időt. Fél tizenkettő után öt perccel láttam őket.
• És azt mondja, hogy veszekedtek? Ebben is biztos?
• Igen uram, Elliott hevesen mutogatott is.
• Azt nem hallotta esetleg, hogy mi miatt veszekedtek?
• Azt nem, uram. De most már mennem kell. És ezeket a dolgokat nem tőlem tudja. Nekem ugyanis családom van Ezt meg kell értenie.
• Igen, természetesen. Köszönöm, hogy ezt elmondta. - válaszolta Lucas, majd a férfi sietve távozott.

Lucas eltöprengett az új információn, miközben nézte, ahogy a férfi eltűnik egy kis utcában. Tehát fél tizenkettőkor Elliott és Lucy veszekedtek a Barnes ház előtt. Ez érdekes. Egyre fontosabb megtudni, hogy hová lett Elliott. Mindenképpen meg kell találni a fiút. Lucas elhatározta, hogy iderendel néhány embert és keresőkutyákat is, hogy átkutassák a falut. Persze még mindig lehet Brightonban is. Az arra irányuló keresést sem szabad felfüggeszteni. A felügyelő elővette a mobilját és elintézett néhány telefont. A kért erősítés körülbelül két óra múlva érkezik. Tehát délután háromra itt lesznek. Addig akár vissza is mehet a panzióba. Úgysem ártana már ebédelni valamit. Aztán délután tesz még egy látogatást Johnny Morenánál is. Hiszen fél tizenegykor Lucy még nála volt. Egy órával később pedig már Elliottal veszekedett a tanú szerint. Tisztázni kell az időpontokat. Meddig volt Lucy Morénánál?Johnny és a Barnes ház közötti távolság körülbelül tíz perc séta. Tehát elképzelhető, hogy Lucy körülbelül háromnegyed órát töltött Johnnynál, majd találkozott Elliottal is. Valószínűleg megbeszélt találkozó volt, hiszen ha Johnny házától Lucy hazaindult a panzióba, akkor nem esett útba a Barnes ház. Tehát a lány célirányosan ment Elliotthoz. Vajon miről beszélhettek? Talán mégis a szerelmi háromszög lesz a megoldás, és a felügyelő első számú és kedvenc gyanúsítottja, Elena Lane tiszta? Valószínűleg mindenre fény derül, ha meg lesz Elliott Barnes.

Lucas visszaért a panzióba, de nem talált ott senkit. Elena az ilyen esetekre megmutatta neki, hogy hol találja a ház kulcsát. Lucas beletúrt a bejárati ajtó mellett álló jukka pálma cserepébe, majd miután kivette a kulcsot, eligazgatta a földet. Belépett a házba és sült hús illata csapta meg. Rögtön a konyha felé vette az irányt. Az asztalon egy üzenetet talált.

„Baker őrmesternél vagyok. Az ebédjét a sütőben találja. Hamarosan visszaérek, kérem ne menjen sehová, mert nagyon fontos lenne beszélnünk. Elena.”

Lucas letette a papírt, majd kezet mosott és hozzálátott a steakhez. Miután megebédelt, még várta Elenát, de a lány három órakor sem érkezett meg. Ekkor viszont a felügyelő néhány autót hallott leparkolni a panzió előtt. Azonnal kisietett a bejárathoz. Megérkezett a felderítő csoport. Lucas üdvözölte őket, majd bezárta a házat, a kulcsot visszatette a helyére és máris elosztotta, ki merre menjen. Indulás előtt minden kutyával megszagoltatták Elliott Barnes egyik ingjét, amit a fotó kölcsönvételekor kért Lucas. Az öreg Barnes ennek a kérésnek végképp nem örült, de kénytelen volt eleget tenni neki. A felügyelő maga egy fiatal rendőrtiszttel és egy kutyával tartott.

Körülbelül két órája folyhatott a keresés, amikor Lucas és kis csoportja az erdő felé vették az irányt, ahol Elenával is kocogtak. Itt a német juhászkutya végre szagot fogott. Rohant befelé az erdőbe, a felügyelő és a rendőrtiszt pedig alig bírták követni. Egy helyen aztán a kutya megállt és kaparni kezdett. Lucas addigra odahívott még néhány embert a keresők közül. Akik közel voltak, körülbelül tizenöt perc múlva meg is érkeztek, majd ketten ásni kezdtek ott, ahol a kutya jelezte a nyomot.

Lucas egyre izgatottabb lett, és sajnos már érezte, hogy mit fognak ott találni.

Este hét óra volt, mire a felügyelő visszaért a panzióba. Elena idegesen járkált fel-alá a szalonban. Amikor Lucas belépett a helységbe, a lány látta a felügyelő arckifejezésén a szomorúságot és az aggodalmat.

• Szóval megtalálták. - ült le Elena a kanapéra és nagyot sóhajtott.
• Szóval maga tudta? - kérdezte Lucas, és most csodálkozás ült ki az arcára. - De honnan?
• Ezt próbáltam elmondani egész nap. De most már nem ez a legfontosabb.
• Hanem mégis mi Elena? Beavatna, kérem? - kérdezte Lucas kissé gunyorosan.
• Meg kell keresni Johnnyt is, ha nem akar egy harmadik holttestet, felügyelő úr. - válaszolta Elena, és az arcán olyan arckifejezés ült, hogy Lucas komolyan megijedt.